>
A digitális szekvencia információ (digital sequence information on genetic resources, röviden: DSI) az élőlények – vagyis növények, állatok, mikroorganizmusok – adatbázisokban tárolt genetikai információit jelenti. A DSI egy technikai elnevezés, amely a nukleinsavakból (DNS, RNS) és egyéb dematerializált genetikai erőforrásokból (pl. fehérjeszekvencia) származó adatokra utal. A DSI alapvető szerepet játszik a környezeti és biológiai kutatásokban, hozzájárulva az élet és az evolúció molekuláris alapjainak megértéséhez. A digitális szekvencia információkat jelenleg 3 nyílt nemzetközi adatbázisban tárolják az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Japánban. Ezek az adatbázisok egy együttműködés részeként rendszeresen megosztják egymással a tárolt adataikat, valamint ezek bárki számára szabadon hozzáférhetőek. Emellett még sok más, nem nyílt adatbázis létezik a világon, ahol DSI-t tárolnak, pl. egyetemi, kutatóintézeti, for-profit adatbázisok. A DSI felhasználása akkor a leghatékonyabb, ha magán a digitális információn kívül egyéb hozzá kötődő adatok is rendelkezésre állnak az adatbázisban, például a fizikai példány fenotípusára, a gyűjtés idejére és helyére, illetve az eredetileg begyűjtött minta kémiai szerkezetére vonatkozóan. Ezek az információk együttes megvizsgálása teszi lehetővé a DSI lehetséges felhasználási területeinek feltérképezését (1. ábra).
1. ábra: A DSI és kapcsolódó információk (adaptálva innen: Cowell et al. (2021))
A DSI adatbázisok révén a kutatók úgy tudnak genetikai információkkal dolgozni, hogy nem kell egy távoli országban terepmunka során begyűjteniük növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból származó mintákat. Ez mind időben, mind pénzügyileg nagy előnnyel jár és jelentősen hozzájárul a kutatás-fejlesztés gyors fejlődéséhez, például a gyógyszeriparban, a mezőgazdáságban, az élelmiszeriparban, vagy a kozmetikai iparban. Emellett a DSI felhasználható a természetvédelemben is, például a taxonómiában, illegális kereskedelem elleni küzdelemben vagy veszélyeztetett fajok védelmében.
Bár a kutatás-fejlesztés gyors fejlődését a szabadon hozzáférhető genetikai információk nagymértékben elősegítik, az ebből keletkező anyagi és nem anyagi hasznok elosztása körül sok vita van a világ országai között. Az adatbázisokban tárolt DSI-hoz való hozzáférés, annak felhasználása és a felhasználásból származó előnyök nyomon követése ugyanis rendkívül bonyolult. A genetikai információkat legtöbb esetben szolgáltató, elsősorban az egyenlítő környéki és a déli féltekén elhelyezkedő, gazdaságilag legkevésbé fejlett és fejlődő országok úgy vélik, hogy a fejlett országok nem osztják meg igazságosan az ő országaikból származó genetikai erőforrások felhasználásából keletkező anyagi hasznokat. Éppen ezért a DSI felhasználásának szigorúbb szabályozását, jobb nyomon következőségét, valamint a hasznok igazságos és méltányos elosztását szorgalmazzák.
Háttér
A Biológiai sokféleség egyezmény (CBD) Részes Feleinek Konferenciája (CBD COP) és a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek Találkozója (NP MOP) 2016 decemberében foglalkozott először a DSI felhasználásával és az abból származó hasznok elosztásának kérdésével. A COP13 és NP MOP2 konferenciákon döntések is születtek a DSI-jal kapcsolatban (Decision XIII/16 és Decision NP 2/14), amelyek ennek a kérdéskörnek fontosságára hívják fel a figyelmet. A döntéssek kihangsúlyozzák, hogy a biotechnológiai kutatás és fejlesztés gyors fejlődése következtében ezt a kérdéskört a CBD keretében kellő időben és súllyal kell kezelni. A 2020 utáni globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiáról (GBF) folytatott tárgyalásoknak is az egyik alapvető témája volt, hogy a DSI szabályozásának kérdésköre szerepeljen-e a keretstratégiában. Végül 2022 decemberében a COP tizenötödik ülését (CBD COP15) lezáró hat határozatból álló csomag egyik fontos pontja lett a DSI-hoz való hozzáférésnek és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdése. A DSI a COP15-ön elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (KM-GBF) átfogó célterületeinek C pontjában és 13. céljában is szerepel.
A külön a DSI-jal foglalkozó 15/9-es COP döntés szerint a világ országai egy többoldalú mechanizmust hoznak létre annak érdekében, hogy a digitális szekvencia-információk felhasználásából származó anyagi és nem anyagi hasznok igazságos és mindenki számára átlátható módon legyenek elosztva. A határozat ennek a nemzetközi mechanizmusnak a működtetése érdekében egy globális pénzügyi alap létrehozását is elrendeli, emellett azt is kiköti, hogy a mechanizmus létrehozása és működtetése tisztességes, átlátható, inkluzív folyamat legyen. Ez a folyamat magában foglalja egy ad hoc nyílt végű nemzetközi szakértői munkacsoport létrehozását (OEWG-DSI), amely a többoldalú mechanizmus működésének részleteit dolgozza ki. Ez a munkacsoport ajánlásokat fog megfogalmazni, amelyekről a CBD COP16, 2024 októberében fog dönteni. A DSI felhasználásából származó haszon megosztásával foglalkozó ad hoc nyílt végű munkacsoport első ülésére (WGDSI-1) 2023. november 14. és 18. között került sor Genfben, a második ülése (WGDSI-2) pedig a magyar EU elnökség alatt, 2024. augusztusban kerül megrendezésre.
WGDSI-1
Az ülésen a nemzetközi tárgyalópartnereknek lehetőségük volt részletesen ismertetni álláspontjukat a leendő nemzetközi szabályozással kapcsolatban a következő témakörökre lebontva:
- hozzájárulások a pénzügyi alaphoz,
- a pénzügyi alapból való kifizetés,
- nem pénzbeli hasznok megosztása,
- a pénzügyi alap kezelése,
- más nemzetközi folyamatokkal és rendszerekkel való kapcsolat.
A WGDSI-1 ülés lezárásaként elfogadtak egy tervezetet, amely a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvencia-információk felhasználásából származó haszon megosztás többoldalú mechanizmusának lehetséges elemeit tartalmazza (Possible elements of a multilateral mechanism for benefit-sharing from the use of digital sequence information on genetic resources, including a global fund).
A dokumentum a korábban említett öt nagy témakör szerint csoportosítja a témákat, a témákon belül pedig külön pontokba vannak szedve azok a kérdések:
- amelyekben a tárgyaló felek álláspontjai megegyeznek vagy közelednek egymáshoz - Elements on which there is potential convergence, és
- amelyekben a tárgyaló felek álláspontjai még távol vannak egymástól, ezért további egyeztetésekre van szükség - Elements on which there is a need for further discussion.
A munkacsoport következő ülése (WGDSI-2) 2024. augusztus 12-16. között, Montréalban lesz megrendezve. A WGDSI-2 célkitűzése, hogy a részes felek megegyezzenek a még fenn álló vitás kérdésekben és egy közösen megírt javaslatcsomaggal érkezzenek a COP16-re.
A köztes időszakban pedig egy informális tanácsadó csoport (informal advisory group – IAG-DSI) kerül felállításra a szakmai egyeztetések lefolytatására az öt nagy témakör mentén. Az IAG-DSI rendszeresen, havi 1 alkalommal ülésezik online formában a részes felek szakértőivel, az ipar és üzleti élet, a kutatás és fejlesztési szektor képviselőivel, valamint bennszülött és helyi közösségek tagjaival. Az IAG-DSI-vel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosan itt érhetők el: Informal intersessional work on DSI in 2023/2024.
A DSI-vel kapcsolatos döntések időrendje a 2. ábrán látható.
A DSI-ra vonatkozó határozatok, dokumentumok és értesítések gyűjteménye a CBD weboldalán.
DSI Scientific Network honlapja.
2. ábra: A DSI-vel kapcsolatos döntések időrendje