Részes felek konferenciája (CBD COP)

image description >

A Biológiai sokféleség egyezmény legfőbb döntéshozó szerve a Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP). A Biológiai sokféleség egyezmény és jegyzőkönyveinek (a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv és a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv) döntéshozó ülésein az egyezményhez csatlakozott 196 ország kormányainak képviselői, kormányközi és civil szervezetek, a helyi és bennszülött közösségek, valamint az üzleti szektor képviselői vesznek részt.


COP16 - Kolumbia, Cali

A CBD Részes Feleinek 16. döntéshozó ülését, a Cartagena Jegyzőkönyv Részes Feleinek 10. Találkozóját (COP MOP 10), illetve a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek 4. Találkozóját (COP MOP 4) 2024. október 21. és november 1. között került sor a kolumbiai Caliban, az Egyezmény végrehajtó testületének ülését (SBI5) követően, „Béke a természettel” mottóval. Az eseményen 196 országból mintegy 23 ezer delegált vett részt kormányzatok, civil szervezetek, őslakos és helyi közösségek, tudományos intézmények, valamint üzleti szereplők képviseletében. Ezen kívül a COP helyt adott egy több napos magas szintű eseménynek is, melyen állam- és kormányfők mellett több mint 100 miniszter vett részt hazánkat Dr. Nagy István miniszter úr képviselte.

fotó: Pelsőczy Csaba

Az EU Tanácsának soros elnökeként Magyarország feladata volt a csúcstalálkozóra a politikai irányvonalak meghatározása – ún. Tanácsi következtetések formájában – továbbá az összes témakörben közös EU-s álláspontok kidolgozása, emellett a helyszíni EU koordináció biztosítása, napi több EU koordinációs ülés előkészítése és levezetése. Az elnökség feladata volt – az Európai Bizottsággal közösen – az uniós álláspont megfelelő és hatékony képviselete a nemzetközi tárgyalások során, továbbá a logisztikai és szervezési feladatok lebonyolítása is . A magyar EU elnökség magas színvonalú, rendkívül hatékony és jól szervezett munkáját mind az EU-n belüli, mind az EU-n kívüli tárgyalópartnerek elismerték és köszönetüket fejezték ki a szakmai és a logisztikai támogatásunkért is. Az EU koordinációkra és az EU-n kívüli partnerekkel folytatott tárgyalásokra kialakított EU sátorban hazánk természeti értékeit is próbáltuk bemutatni, ami nagy elismerést keltett. Nagy érdeklődést váltott ki továbbá az Agrárminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által közösen szervezett kísérőrendezvény, amelynek témája a biológiai sokféleséggel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat érintette, vagyis azt, hogy mit tehetnek a pénzügyi intézmények a biológiai sokféleség csökkenésének mérséklése érdekében.

A csúcstalálkozó fő célja a 2022-ben elfogatott kunming-montreali globális biodiverzitás keretstratégia (GBF) végrehajtásában elért előrehaladás értékelése, továbbá a megvalósítás folytatásához szükséges szakmai kérdésekről és feladatokról részletes döntések meghozatala volt. Már a csúcstalálkozó előtt világosan kirajzolódott az a négy stratégiai jelentőségű témakör, amelyekben a legnehezebb tárgyalásokra lehetett számítani. A fejlődő országoknak az alábbi két prioritása volt. Megállapodást szerettek volna elérni:

  • a GBF végrehajtásához szükséges erőforrások mozgósításáról, ezen belül egy teljesen új pénzügyi alap létrehozásáról, illetve
  • a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvenciainformációk (DSI) felhasználásából származó előnyök megosztására vonatkozó többoldalú mechanizmusról.


fotó: Earth Negotiations Bulletin

Az EU és tagállamai számára stratégiai kérdés volt, hogy szilárd, hatékony és egyértelmű folyamatot határozzunk meg a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia nyomon követési, jelentéstételi és felülvizsgálati rendszerével kapcsolatban, emellett a kolumbiai szervező fél számára fontosnak tartott témakört, az őslakos népekről és a helyi közösségekről szóló döntést is a potenciális csomagmegállapodás részeként kívántuk kezelni.

A csúcstalálkozó összesen 27 határozatot hozott a Biológiai sokféleség egyezmény, 10 határozatot a Cartagena Jegyzőkönyv, valamint 11 határozatot a Nagojai Jegyzőkönyv döntéshozó ülésein. A hosszas tanácskozások eredményeképp számos olyan érdemi döntés született, melyek kiemelt fontosságúak voltak az EU és tagállamai számára, és amelyek elősegítik mind a gyakorlati természetvédelmi munkát, mind a globális biodiverzitás- keretstratégia végrehajtását, melyek a következők:

Történelmi jelentőségű döntés született a digitális szekvencia információk használatából származó pénzügyi hasznok megosztására szolgáló többoldalú mechanizmus működtetéséről, valamint az ún. „Cali Alap” elindításáról.

Ezen kívül fontos szakmai döntések születtek az alábbi témakörökben:

  • regionális és szubregionális szakmai és tudományos együttműködést támogató központok hálózatának létrehozása;
  • a biológiai sokféleségről és egészségről szóló globális cselekvési terv (GAP);
  • a biodiverzitás megőrzéshez kötődő hagyományos tudás és gyakorlat kérdése és az őslakos népekkel és helyi közösségekkel kapcsolatos rendelkezések;
  • az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség kölcsönös összefüggései és együttes kezelésük;
  • az ökológiai és biológiai szempontból jelentős tengeri területek leírására szolgáló eljárások, amelyek elengedhetetlenek a nemzeti joghatóságon kívüli területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló ENSZ-megállapodás (BBNJ-megállapodás) és az óceáni területek 30%-ának 2030-ig történő védelem alá helyezése szempontjából;
  • a biológiai sokféleség szempontjainak érvényesítése az egyes ágazatokban;
  • a szintetikus biológia alkalmazásainak nyomon követése;
  • a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv Megfelelési Bizottságának ajánlásai (új génkezelési technikák kezelése a jövőben);
  • az idegenhonos inváziós fajokra, valamint a növényvilág megőrzésére vonatkozó iránymutatás.


fotó: Earth Negotiations Bulletin

A csúcstalálkozó a hivatalosan meghirdetett utolsó ülésnapját követő napon, november 2-án reggel, több mint 22 órán keresztül zajló folyamatos, intenzív tárgyalást követően Susana Muhamad kolumbiai miniszter asszony előterjesztette a források mozgósításáról szóló elnökségi kompromisszumos szövegtervezetét, amely a COP fennhatósága alatt egy új, célzott globális pénzügyi alapot hozott volna létre, amely 2030-tól kezdte volna meg működését. Erről azonban vita alakult ki, hiszen az EU és tagállamai, valamint más donor országok számára a javaslat (amely egyébként egy brazil javaslaton alapult) nem volt elfogadható. A napiendi pont tárgyalása közben azonban reggel fél 9-kor Panama eljárásrendi indítványában kérte, hogy az elnök vizsgálja meg az ülés határozatképességét. Ezt követően a titkárság megszámolta a résztvevő, és szavazati joggal rendelkező delegációkat, melyből kiderült, hogy az ülés már nem határozatképes, így az elnök kénytelen volt megszakítani a tárgyalást és felfüggeszteni a csúcstalálkozót. Végül a csúcstalálkozó az ülés felfüggesztése miatt nem hagyott jóvá 8 határozatot a COP16, 2 határozatot a Cartagena Jegyzőkönyv, és 3 határozatot a Nagojai Jegyzőkönyv esetében. Ezek közül kiemelendő, hogy nem sikerült döntést hozni a források mozgósításáról, ideértve az erre vonatkozó stratégia felülvizsgálatát, továbbá az egyezmény pénzügyi mechanizmusáról, annak részeként a Globális Környezetvédelmi Alap felé megfogalmazott utasításokról. Sajnálatos módon az EU számára fontos kérdésről, a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtását és nyomon követését érintő napirendről, valamint a részes felek konferenciájának többéves munkaprogramjáról és a titkárság következő kétéves időszakra vonatkozó adminisztratív ügyeiről és költségvetéséről sem született döntés.

A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv 11. döntéshozó ülése kifejezetten sikeres volt, hiszen minden egyes döntés összhangban volt az Európai Unió és tagállamainak álláspontjával, amely az elnökségünk részéről vezetett sikeres tárgyalásoknak, a rengeteg outreach-nek és bilaterális egyeztetetésnek volt köszönhető. Utólag többen meg is jegyezték, hogy ennyi háttéregyeztetést egyetlen elnökség sem bonyolított le a témában.

A COP16-ot tehát néhány napos ülésszak keretében újra össze kellett hívni 2025 év elején, hogy döntés születhessen a még nyitott kérdésekről (lásd a kép után). 

A soron következő csúcstalálkozót – a COP17-et – pedig 2026-ban Örményország rendezheti meg, aki Azerbajdzsánnal szemben került ki győztesként a COP16-on tartott titkos szavazáson.

A magyar csapat a COP16 helyszínén (fotó: Pelsőczy Csaba)

A 2024 novemberében, Caliban rendezett ENSZ Biodiverzitás csúcstalálkozó (CBD COP16) fennmaradt vitás kérdéseinek lezárására 2025. február 25–27. között került sor a FAO székhelyén Rómában.

A három napig tartó intenzív tárgyalások eredményeként megállapodás született a még nyitva maradt politikailag vagy szakmailag érzékeny kérdésekről, így a biológiai sokféleség megőrzésére szánt források mozgósításról, a globális biodiverzitás-megőrzési stratégia végrehajtásáról, nyomon követéséről és a kapcsolódó jelentéstételről is. Emellett döntés született a Biológiai sokféleség egyezmény főtitkári pozíciójának kiválasztási folyamatát érintő eljárásrendről és a nemzetközi egyezményekkel való együttműködésről is, azonban az egyezmény több éves munkaprogramjának felülvizsgálatát idő hiányában majd csak a következő döntéshozó ülés fogja tárgyalni.

Mérföldkőnek számít, hogy a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó digitális szekvenciainformációk (DSI) felhasználásából származó előnyök igazságos és méltányos megosztását szolgáló pénzügyi alap – a 2022. októberben létrehozott ún. Cali Alap – működése hivatalosan is elindult, amely a magánszektorból származó finanszírozás mozgósításával új korszakot nyit a biológiai sokféleség megőrzésének támogatása terén.

A COP16 lezáró ülésszakán a fenti kérdésekben megszületett kompromisszum azt is bebizonyította, hogy a világ országai a változó geopolitikai viszonyok mellett is képesek áthidalni nézeteltéréseiket és hajlandóak együttműködni földünk élővilágának megóvása érdekében. Habár a római ülésen hivatalosan már Lengyelország felelt az EU és tagállamai képviseletéért, a magyar kollégák továbbra is aktívan támogatták a tárgyalások sikeres lezárását, amelynek szakmai megalapozására a magyar EU elnökség alatt került sor.

A Biodiverzitás Csúcstalálkozóról és a lezáró ülésszakáról szóló részletes beszámoló mellékelten olvasható.


Dr. Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont etnoökológusa, valamint a több mint 20 magyar résztvevő cikke segít bepillantást nyerni abba, hogy hogyan is megy a tárgyalás a „biodiverzitás-csúcson”, mik a kihívások, hogyan születnek a természetvédelem globális határozatai.

A cikk itt olvasható.


COP15 - Kanada, Montreál

A Biológiai sokféleség egyezmény legfőbb döntéshozó szerve a Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP). A Biológiai sokféleség egyezmény és jegyzőkönyveinek (a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv és a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv) döntéshozó ülésein az egyezményhez csatlakozott 196 ország kormányainak képviselői, kormányközi és civil szervezetek, a helyi és bennszülött közösségek, valamint az üzleti szektor képviselői vesznek részt.

A CBD Részes Feleinek 15. döntéshozó ülését (COP15), a Cartagena Jegyzőkönyv Részes Feleinek 10. Találkozóját (COP MOP10), illetve a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek 4. Találkozóját (COP MOP4) 2022. december 7-19. között rendezték meg Montrealban, az egyezmény titkárságának székhelyén, azonban a szervezésért az eredeti vendéglátó ország, a Kínai Népköztársaság felelt, aki az ülés elnöki feladatait is ellátta.

A Biológiai sokféleség egyezmény 15. döntéshozó ülésén a világ országai a négy éve tartó tárgyalások csúcspontjaként 2022. december 19-én hajnalban hat határozatból álló kompromisszumos csomagot fogadtak el:


fotó: www.cbd.int