>
A mezőgazdasági termelés és élelmiszerellátás alapjait képező genetikai erőforrásaink felkutatása, begyűjtése, megőrzése és fenntartható használata kiemelt állami feladat, nemzetbiztonsági, valamint élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét. Emellett régi magyar növényfajtáink és őshonos haszonállataink nemzeti örökségeink, közkincseink, és nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is. Magyarország a világon elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát, ezáltal a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzése mind a vadonélő, mind a mezőgazdasági haszonállataink és növényeink területén kiemelt szerepet kapott.
A génmegőrzési tevékenységben, illetve a génmegőrzési feladatokban való állami szerepvállalás növelésére irányuló kormányzati szándék megvalósítása érdekében 2017-ben a tárca ún. génmegőrzési stratégiát készített, amelyet a Kormány a 2018. február 20-án megjelent, az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló 1049/2018. (II. 20.) Korm. határozattal fogadott el.
2019-ben indult el a génmegőrzési stratégia megvalósítása, amely a génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak öt éven át tartó támogatását jelenti összesen mintegy 12,3 milliárd forint állami támogatással. Mindez óriási lehetőséget jelent a mezőgazdaság és élelmiszertermelés alapjait biztosító genetikai erőforrások megóvására, fejlesztésére, a génmegőrzésben való állami szerepvállalás megerősítésére, egy igazi állami génbanki hálózat kialakítására.
A program végrehajtásának két legfontosabb pillére a volt Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) és a volt Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK). A tápiószelei intézet Magyarország legnagyobb és legfontosabb növényi génbankja, felbecsülhetetlen értékű, nemzetstratégiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű gyűjteményét a világ tizenhetedik, Európa nyolcadik legnagyobb génbankjaként tartják számon. A gödöllői intézet az állati génmegőrzés meghatározó intézménye. Az egyedülálló in vivo baromfi-génbanki állományára alapozva fajtavédelmi, génbanki-kutatási- és a fajták hasznosítását célzó oktatási tevékenységét kiterjesztette valamennyi haszonállatfajra, a mézelő méhtől a szarvasmarháig. A génmegőrzési programban kitűzött céloknak való minél hatékonyabb megfelelés megkövetelte az intézményrendszernek a feladatokhoz való hozzáigazítását is. Ennek érdekében a tárca a HáGK NöDiK-be való beolvasztásával 2019. június 1-jével létrehozta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK). Ezzel egy olyan központi intézmény jött létre, amely mind a növényi, mind a haszonállat-génmegőrzés terén meghatározó, és amelynek kiemelt feladata egyrészt a génmegőrzési program végrehajtása, ezáltal az állami szerepvállalás jelentős megerősítése a genetikai erőforrások megőrzésében, másrészt a hazai génmegőrzési feladatok országos szintű szakmai koordinációja, mindezzel párhuzamosan az állami génbanki hálózat kialakítása.
A génmegőrzési stratégia elsődleges célja a részben említett génmegőrző intézmények fejlesztése, továbbá a génmegőrzési intézményekben és a nemzeti park igazgatóságoknál meglévő fajok és fajták állományai fenntartásának fejlesztése és bővítése, valamint egy olyan állami génbanki hálózat kialakítása, amely az értékek leltáraként, elkülönített állami duplikátumként, a fajtát érő bármilyen betegség, természeti katasztrófa esetére, vagy egyszerűen a fajta feljavítására szolgáló génállomány őrzőjeként mindig rendelkezésre áll. A stratégia keretében a már említett támogatásokon kívül sor kerül konkrét mintaprogramok támogatására is. Továbbá a stratégia a Kárpát-medencében még fellelhető ritka genetikai értékek felkutatását és biztonságba helyezését is célul tűzte ki.