>
A biodiverzitás állapota és az éghajlatváltozás közötti összefüggés
Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 2019-es globális felmelegedésre irányuló különleges jelentése számos területet érintve járta körbe az éghajlatváltozás, illetve a globális felmelegedés és a biológiai sokféleség közötti kapcsolatot, kitérve arra, hogy a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fokkal történő emelkedése – a 2 °C fokkal történő emelkedéséhez képest – esetén várhatóan kisebb mértékű lenne a fajokat érő veszteség, illetve a kihalás aránya.
Az IPBES és az IPCC 2021-es workshopjának jelentése szerint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség pusztulásával szemben az egymásra tekintettel történő fellépés, valamint a természetalapú megközelítések (Nature-based Solutions - NbS) hosszútávú tervezésen alapuló alkalmazásával lehet eredményesen fellépni.
A biológiai sokféleség egyezmény részes feleinek vonatkozó döntései
A Biológiai sokféleség egyezmény (CBD) Részes Feleinek Konferenciája (COP) több döntésében is érintette a két jelenség közötti kapcsolatot, ezek listája elérhető itt.
A V/4. számú (2000) határozat az erdőterületek biodiverzitásának védelme tekintetében hangsúlyozta az éghajlati megállapodások implementálásának szükségességét. A IX/16. számú (2008) határozat technikai és tudományos tanácsadás céljára életre hívott egy a kérdéskörrel foglalkozó ad-hoc technikai szakértői csoportot (Ad Hoc Technical Expert Group on Biodiversity and Climate Change). A X/33. számú (2010) határozat iránymutatásokat tartalmazott az éghajlatváltozás biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálatára nézve, szorgalmazva az ökoszisztéma-alapú megközelítések alkalmazását, mely utóbbi gondolat megjelent a XII/20. számú (2014) határozatban is. A 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia 8 sz. célja felveti a természetalapú megoldások (nature-based solutions) és/vagy ökoszisztéma-alapú megközelítések (ecosystem-based approaches) alkalmazását az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében. A 11 sz. cél pedig fokozni kívánja az ökoszisztémák emberi élet javításához való hozzájárulását, ideértve az éghajlat szabályozásának funkcióját.
További releváns dokumentumok
CBD/SBSTTA/23/INF/1: áttekinti a rendelkezésre álló tudományos és technikai ismereteket a biodiverzitás és éghajlatváltozás kapcsolata terén, kiemelve azon területeket, ahol a legszignifikánsabban várható a klímaváltozás negatív hatása, kitér a beporzók, az erdők, a tengeri ökoszisztémák védelmére, az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépésre. A mezőgazdaság és élelmiszertermelés egyszerre járulhatnak hozzá a biodiverzitás hanyatlásához (pl. az állatállomány tartásából származó ÜHG emelkedése miatt), ugyanakkor produktivitását szintén hátrányosan befolyásolhatja az éghajlatváltozás (pl. a takarmány minőségében beálló romlás, vízhiány által), mely érvényes a halászatra is, ahol az algák elszaporodása és az „élettelen zónák” elterjedése figyelhető meg.
A CBD/SBSTTA/REC/23/3 szerint az éghajlatváltozás és a biodiverzitás pusztulása számos közös okra vezethető vissza, így az éghajlati megfontolásokat integrálni kell a biodiverzitással kapcsolatos intézkedésekbe, mint a védett területek kijelölése és kezelése. Másik oldalról az éghajlatváltozás elleni harc során érvényesíteni kell a természetalapú megközelítéseket, továbbá szükséges annak előzetes értékelése, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem keretében foganatosított lépések milyen hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre.
UNEP/EA.5/Res.5: meghatározza a természetalapú megközelítések (nature-based solutions) definícióját, mely szerint olyan tevékenységet jelentenek, amelyek a természetes vagy módosított szárazföldi, édesvízi, partmenti és tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére, helyreállítására és fenntartható használatára irányulnak, miközben hatékonyan és alkalmazkodva reagálnak társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra, biztosítva az emberi jóllétet, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, rezilienciát és a biodiverzitásból származó előnyöket.
CBD/SBSTTA/REC/25/8: szükségesnek látja az éghajlatváltozás és biodiverzitás kapcsolatának kérdésével foglalkozó határozat elfogadását a CBD következő Részes Felek Konferenciáján (COP16), mivel a COP15 során nem sikerült érdemi határozatot elfogadni e tárgyban.
További releváns dokumentumok érhetők el itt.
Az ENSZ főbb éghajlati dokumentumai
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) célul tűzi ki az üvegházhatású gázok koncentrációjának csökkentését, mely hozzájárul az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodásához. A kapcsolódó Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben került elfogadásra, mely már számszerű csökkentési célértékeket tartalmazott, az első kötelezettségvállalási időszakban (2008–2012) a részt vevő országok átlagos 5%-os csökkentést vállaltak az 1990-es szintekhez képest, az EU és tagállamai 8%-os csökkentést vállaltak. A második kötelezettségvállalási időszakban (2013-2020) a vállalás 18%-os csökkentés volt, az EU és tagállamai, valamint Izland esetén 20%.
2015-ben elfogadásra került a Párizsi Megállapodás, melynek 195 részes fele van, köztük az EU és valamennyi tagállam. Bevezetésében utal a biodiverzitás és valamennyi ökoszisztéma, különösen az óceánok védelmének szükségességére. Fő célja, a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartani, egyúttal arra törekedve, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon, felismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait (2. cikk). Másik fontos rendelkezése, hogy a Felek nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat tesznek az erőfeszítések fokozása céljából (3. cikk).
Kép forrása: www.istockphoto.com