>
A találkozó 2022. szeptember 27-30. között zajlott Budapesten 45 tagállamból érkező, több mint 200 delegált részvételével. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarország nemzetközi természetvédelmi egyezmény részes felei találkozójának adott otthont. Az AEWA hatálya alá jelenleg 255 vízimadárfaj 560 populációja tartozik, a megállapodás részes feleinek száma pedig 83-ra bővült.
A találkozó, mint a megállapodás döntéshozó testülete, áttekinti a valós és várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők tekintetében; megvizsgálja az eddigi fejlődést; elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket. A MOP8 során a részt vevő delegáltak 16 határozatot és azok kapcsolódó dokumentumait fogadták el, ezek keretében számos fajmegőrzési, illetve kezelési tervet, valamint azokhoz írt kiegészítéseket. Ezek a tervek megalapozzák az adott populációk hanyatlásának megállítását, illetve annak megelőzését célzó intézkedéseket, figyelembe véve a fő veszélyeztető tényezőket és az állományok rövid és hosszú távú változásainak trendjét a fajok vándorlási útvonalán. Az érintett fajok körébe tartozik többek közt a pehelyréce, a cigányréce, a kis flamingó, a lilebíbic, a feketeszárnyú székicsér, a kis hattyú, az afrikai ollóscsőrű és a kis lilik.
Pehelyréce (Somateria mollissima) Fotó forrása: unep-aewa.org
Nagy hangsúlyt kapott a 2019-2027-ig szóló stratégiai tervben foglalt célkitűzések megvalósításának értékelése, a jelenlegi eredmények és a stagnálást előidéző okok számbavétele. A szakmai bizottság, az állandó bizottság és a titkárság beszámolója, a megállapodás hatálya alá tartozó vándorló vízimadarak természetvédelmi státuszáról szóló legújabb, nyolcadik jelentés, valamint a beérkezett országjelentések elemzése is hozzájárult a tervben ütemezett előrehaladás értékeléséhez és értelmezéséhez.
A megállapodás 3. mellékletében is történtek változások, új kategóriák bevezetésével (ilyen például az adathiányt jelző kategória), és számos populáció átsorolásával a példányszám és az állományváltozás trendje alapján. Ezek közül kiemelendőek azok a fajok, amelyek feljebb sorolásával szemben az EU rezervációval élt, mivel ezek a változások – egyelőre – nem állnak összhangban a madárvédelmi irányelvben foglaltakkal: vetési lúd, nyári lúd, üstökösréce, ezüstlile, csigaforgató.
További hangsúlyos témaként említendő az afrikai tagországokra vonatkozó, 2018-2021-ig szóló akcióterv értékelése, a következő hároméves periódusra szóló országjelentések formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, a kapacitásbővítés lehetőségei, valamint a folyamatban lévő tíz, vízimadarakat és élőhelyeiket veszélyeztető konkrét ügyekről szóló állapotjelentés. Végül, de nem utolsó sorban, egy új pénzügyi tervről is határozat született, amely remélhetőleg hozzájárul a személyi állomány finanszírozásának stabilitásához, ezáltal a megállapodás hatékonyabb működéséhez, végsősoron a megfogalmazott természetvédelmi célok eléréséhez.
A találkozó keretében 15 kísérő rendezvényt tartottak különböző madár- és természetvédelmi szervezetek kiváló előadói, számos fontos és izgalmas témában, mint az ólomsörét használatának kérdése, a Donana (Európa egyik legjelentősebb vizes területe) kiszárítása, vagy a vadászható lúdfajok adaptív hasznosítása. A négy magyar előadó a jeladós nagy kárókatonák vizsgálatának legújabb eredményeiről, a daruszántások ökoszisztéma-átalakító, pozitív hatásairól, a tatai vadlúdsokadalomról, mint a társadalmi összefogáson alapuló ökoturisztikai és környezeti nevelési rendezvényről, valamint a hazánkban fokozottan védett, globálisan veszélyeztetett kis lilik védelmét szolgáló LIFE projekt céljairól és eredményeiről számolt be.
Fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár (Sarothrura ayresi) Fotó forrása: unep-aewa.org
Az AEWA titkársága a kiemelkedő madár- és természetvédelmi eredményeiért díjazta Hichem Azafzaf tunéziai madárvédelmi szakembert, a szervezetek közül pedig a BirdLife dél-afrikai szervezetét, ez utóbbit a rendkívül ritka fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár sérülékeny állományai érdekében végzett erőfeszítéseiért.
A találkozót az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetője, Kőrösi Levente elnökölte, míg Schmidt Andrást, a Természetmegőrzési Főosztály osztályvezetőjét a szakmai munkacsoport elnökének választották.
További részletek: https://www.unep-aewa.org/newsroom/?title=mop8
Borítókép: kanalasgém (Platalea leucorodia) Fotó forrása: unep-aewa.org