>
Elkezdődött a Biológiai sokféleség egyezmény részes feleinek 15. döntéshozó ülése (COP-15) Montrealban. Az évtized legfontosabb környezetpolitikai eseményének fő célja, hogy a világ országai jóváhagyják a biológiai sokféleség megőrzési globális keretstratégiát, amely a következő évtizedre vonatkozó célkitűzéseket és vállalásokat fekteti le annak érdekében, hogy visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének tendenciáját világszerte.
A Biológiai sokféleség egyezmény éppen 30 éve az ENSZ 1992. évi, Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg az Éghajlatváltozási Keretegyezménnyel egy időben. Az egyezmény jelentősége, hogy a legmagasabb nemzetközi politika szintjén foglal állást az ember (emberi társadalom) és a természet (élővilág, biológiai sokféleség) viszonyának meghatározásában. Az USA-t és a Vatikánt kivéve a világ minden állama (196 részes fél) tagja az egyezménynek.
A COP-15-re az évtized legfontosabb környezetpolitikai eseményeként tekintenek, mivel a világ országai itt tervezik jóváhagyni a 2020 utáni biológiai sokféleség megőrzési globális keretstratégiát. Ez a világstratégia a következő évtizedre vonatkozó fő célkitűzéseket fekteti le annak érdekében, hogy visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenésének tendenciáját világszerte, ezzel is hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez és az emberiség jóllétéhez. Sokrétű és komplex tárgyalásra lehet számítani Montrealban, mivel számos ágazatot és témát érintenek a globális keretstratégia célkitűzései.
Elizabeth Maruma Mrema, a Biológiai sokféleség egyezmény főtitkára
A COP-15 sikerességének kulcsa, hogy a legkritikusabb kérdések tekintetében mindenki számára elfogadható megoldást sikerüljön találni. Ehhez a megoldás az lehet, ha csomagként, “package dealként” egyeznek meg a világ országai elsősorban az alábbi 4 kérdés kapcsán:
Forrásmozgósítás: a biodiverzitás-csökkenés megállítása érdekében kitűzött célok végrehajtására kellő forrás kell, hogy rendelkezésre álljon, nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt.
A globális keretstratégia átfogó céljai és célkitűzései: a főbb témák magukba foglalják az ökoszisztémák természetes állapotának javítását, a fajok sokféleségének megőrzését, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását és javítását, a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos megosztását, valamint a rendelkezésre álló és a célok eléréséhez szükséges pénzügyi források közötti szakadék megszüntetését.
A globális keretstratégia végrehajtásának monitoring rendszere és annak felülvizsgálata: a végrehajtás nyomon követésére szolgáló monitoring keretrendszer különböző típusú indikátorokat tartalmaz.
Digitális szekvencia információ (DSI): ez a rendkívül komplex, új kérdéskör a genetikai erőforrásokban található DNS vagy RNS nukleotidjainak sorrendjét leíró genetikai szekvencia adatokat jelenti. A GBF sikeres elfogadásának feltétele, hogy megjelenjenek benne azok a fő elvek, amelyek mentén a világ országai kezelni fogják a DSI-hez való hozzáférést és a belőle származó hasznok igazságos és méltányos megosztását.
A Montrealban tárgyalt további témák között szerepel például a vadon élő élővilággal való fenntartható gazdálkodás, a biodiverzitás és a mezőgazdálkodás kapcsolata, továbbá a biodiverzitás és az egészség közötti összefüggések kérdésköre.
A 2022. december 7-19-ig zajló ülésen Magyarország is képviselteti magát.
A montreali döntéshozó ülés hivatalos honlapja: https://www.cbd.int/conferences/2021-2022
Képek forrása: https://www.cbd.int/